Temető
Kiskunhalason 1769-ben jött létre a római katolikus egyház. 1769. május 15-én helyezték el a katolikus templom alapkövét. Július 18-án Schrodt Imre eddigi kihelyezett káplánt plébánossá nevezte ki a megyés püspök. Szeptember 17-én megkezdődött a katolikus anyakönyvek vezetése. Szintén az 1769-es évben mérték ki a katolikus temető területét. Ez a mai Lomb utcai óvoda helyén volt, az izraelita temetőtől északra és a Szabadkai utcától keletre.
1778. március 16-án a katolikusok korábbi temetőjének területét kibővítették 1290 négyszögölre. Az evangélikusok is itt kaptak temetőnek való területet. A megnagyobbított katolikus temető határát árokkal és a szélére ültetett szilfákkal, bokrokkal vették körül. Ezt a négyszögletes alaprajzú temetőt ábrázolja a Halas városról 1784-ben készített katonai térkép a településtől délre.
1796. november 21-én Benedek István kurátor jelentette a városi tanácsnak, hogy a következő év tavaszára a katolikus temető betelik. Ezért 1797-ben a katolikusok részére új temetőt mértek ki a város keleti részén, az első temetőtől keletre néhány száz méterre. Ettől az évtől kezdve működik a mai helyén a halasi katolikus temető.
Az első temetőben 1814-ben állítottak fel egy kálváriát Farkas Márton költségén áthelyezés (esetleg csak felújítás) formájában. 1825-ben Király Gy. István új kereszteket állíttatott. Krisztus keresztjének talapzatán ez a felírás áll: "Öreg Gyenge Király István istenes költségén 1825." A Kálváriához 1860-ban Benke Fogas János keresztúti állomásokat, stációkat építtetett. A három keresztet az 1968-as műemléki védettség, majd a terület kisajátítása után, 1976-ban a templomkertbe szállították. A szobrok restaurálása 1986-ban történt. Természetesen az első temetőt a 19. században Kálvária telke, Kálvária néven említették.
A második katolikus temetőben 1825-ben emelték a 15. táblában ma is meglévő nagy, mészkőből készített keresztet. Felirata szerint: "Volovár Ján / istenes költségén épült / 1825". Valószínűleg a 19. század első felében állították fel azt a nagy kőkeresztet, amely a 10. tábla szélén áll a Babanyecz kápolna mellett. 1858-ban a halasi tagosítás során kiegészítették a katolikus egyházi földbirtokokat. Valószínűleg a temetőt is. A Kiss László mérnök által a tagosítás végén 1864-ben készített alsóvárosi térkép ("Kiskunhalas város alsó részének térképe") "Cath temető" felirattal már pontosan azt a területet ábrázolja katolikus temetőnek, amit ma is ismerünk. Az 1879-ben készült kataszteri térképen a temetésre használt területnek a mai temető 7-8., 14-18., 21-22. táblája látszik.
1893-ban készült Thorma János: Szenvedők című festményén a temető északi főbejárata és a fiatal fákkal szegélyezett fasora látszik. A kapu, főút, fasor elrendezése több mint 100 év után is így néz ki.1914-1918-ban jött létre az I. világháborús hősi halottak sírkertje (11. tábla), magyar, osztrák sebesültek és szerb hadifoglyok nevei olvashatók a kb. 60 sír katolikus és református formájú sírjelein.
1927-ben készült Babanyecz Benőné megbízásából a Babanyecz család sírkápolnája. A klasszicizáló-neobarokk kápolnát Győry Sándor műépítész tervezte, a kivitelező Tóth Lajos építési vállalkozó volt.
A II. világháború idején a front Kiskunhalas környékén 1944 októberében vonult keresztül. A katolikus temetőben a harcok idején és az exhumálásokkor (1945-1946-ban) 85 magyart, három németet (22. tábla) és 40-50 orosz katonát (14. tábla) helyeztek végső nyughelyre. 1948-ban állította fel Kiss József kőfaragó a magyar (és német) hősi halottak emlékkeresztjét.
1959-ben már megvolt az 1919-es kiskunhalasi mártírok díszsírkertje "Szabadságért 1919. aug. 6." felirattal a vaskerítésen. A mártírok közül öten nyugszanak itt: Brinkus Lajos (1874-1919), Kocsis Lajos (1885-1919), Míg Károly (1885-1919), Huber Oszkár (1891-1919), Kovács Sándor (1871-1919).
2000-ben a Kuruc Vitézek Nyugdíjas Egyesület kezdeményezésére Kiskunhalas Város Önkormányzata és a 36. Gábor Áron Páncéltörő Tüzérezred támogatásával megújult a II. világháborús magyar hősi halottak sírkertje. 2000. november 2-án katonai tiszteletadás mellett avatták fel.
A kiskunhalasi katolikus temető területe 11 ha 6455 m2. A temetőt északról a Berzsenyi utca, keletről az 53-as számú közút, délről a Temető utca, nyugatról a Bimbó utca határolja. A Berzsenyi és a Bimbó utca sarkán lévő magánterületen lakóház van. Itt 120 éve szárazmalom működött, s ezért nem tartozott, nem tartozik a temetőhöz. A temetőbe a Berzsenyi utca, a Bimbó utca és a Temető utca felől is léteznek bejáratok. A legfontosabb főutakat vadgesztenye fasorok szegélyezik. A temető központi helyén, a fő közlekedő utak elágazásánál álló Babanyecz kápolna az utóbbi évtizedekben ravatalozó kápolnaként működik. A temető üzemeltetője 2000. március 1-től a Kegyelet Kft.