Halas Plébánia

Plébánosi beköszön(t)ő

Kiskunhalas Alsóvárosi Római Katolikus Főplébánia plébánosaként szeretettel üdvözlöm városunk minden lakóját, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Tisztelettel köszöntöm az ország, a világ különféle pontjaira elkerült kedves halasiakat, akiket mindig jó szívvel látunk idehaza. Külön szeretettel üdvözlöm Balotaszállás, Harkakötöny és Zsana lakosságát, akikkel egy közösséget alkotunk.

Képességeim, tudásom és önismeretem fényében kissé meglepődve, azt is mondhatnám némi nyugtalansággal fogadtam Érsek atya jelzését, hogy rám bízza a közösség vezetését. Plébániánk ugyanis, szeretett főegyházmegyénk azon egyik községe, amely sokrétű feladatokat hordoz magában, amit a hívők létszáma, a plébánia közösségei, a 3 fília, a 3 katolikus oktatási intézmény, a kórház és a 4 szociális intézet szolgálata, az ingatlanok, a 13 hektáros katolikus temető nagysága igazol. Mindezek fényében megtiszteltetésként éltem meg, hogy itt végezhetem papi szolgálatomat és hálásan köszönöm Érsek atya bizalmát. A magam részéről minden igyekezettel azon leszek, hogy mindannyian közeledjünk Istenhez és egymáshoz kölcsönös tiszteletben, építsük Isten Országának egységét, hiszen együtt haladunk az örök élet országútján, amelyen maga a Mester szegődött mellénk, mint egykoron az emmauszi tanítványokhoz.

Kedves Testvérek! Nyitottsággal, szolgálatkész szeretettel, alázattal és jóindulattal érkeztem készen a közös munkára. Hálásan köszönöm mindenkinek az önzetlen segítség nyújtását, szolgálatát, amivel a közösség, a közösség egyes tagjai felé volt eddig is. Tisztelettel kérek mindenkit, ki ahogy tud és lehetősége engedi, legyen serény, aktív tagja közösségünknek, a közösségünk életének, hogy ajándékká tudjunk lenni Isten és egymás számára. Egy mosoly, egy kedves gesztus, egy szép szó, egy őszinte odafordulás a másikhoz nem kerül semmibe, pusztán ember-s-ég kérdése. Tanuljunk Jézustól és egymástól. Legyünk egyszerűen jó emberek, ebben a sokszor embertelennek tűnő világban.

Egyházunk hivatalos imájában a zsolozsmában nap, mint nap hordozom a rám bízott közösséget, az Isten előtti személyes felelősségvállalásom tudatában. Jó szívvel kérem a testvéreket, hordozzanak engem is imáikban, hogy a rám bízott feladatokat Isten bölcsessége és ereje által tudjam teljesíteni.

Imádságos, őszinte szeretettel: Attila atya

Baján születtem. Testvéreimmel egy szerető, istenfélő családban nevelkedtünk, ami meghatározónak bizonyult későbbi hivatásválasztásom során. A kezdetektől nyitottak voltunk a hitre, ebből kifolyólag már egészen korán felébredt bennem a papi hivatás iránti vonzalom. Az egyházi légkört már kis ministránsként megszerettem, és az engem felkaroló atyák révén igen hamar kiteljesedhettem benne. Általános-és középiskolai tanulmányaimat Baján, a Szent László ÁMK-ban végeztem, mely hithű és családias légköre miatt nagy hatást gyakorolt rám.

Természetesen tinédzserkoromból nem hiányoztak a párkapcsolatok, melyek némiképp más megvilágításba helyeztek bizonyos dolgokat, viszont azon szép időszak elmúltával már magabiztosabban dönthettem érettségi után az egyházmegye papnövendékei közé való jelentkezésemről.

Döntésemmel sokakat megleptem, azonban a családom mindvégig támogatott, így mondhatni könnyű dolgom volt. 2013 nyarán jelentkeztem a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye növendékpapsága közé, majd az Érsek úr pozitív döntése folytán teológiai tanulmányaim megkezdésére a szegedi Szent Gellért Szeminárium-ba küldött. Itt másfél szép évet töltöttem el mely során nagyon sok kiváló embert ismerhettem meg, valamint a teológia alapjait elsajátíthattam. Az itt töltött idő után, Főpásztorom áthelyezett a veszprémi Boldog Gizella Szemináriumba. Erről az intézményről tudni kell, hogy a város szélén álló erdős területen fekszik, ami kitűnő lehetőséget biztosított a nyugodt, csendes készületre. Az itt tanuló papnövendékek három egyházmegyéből tevődnek össze. Elsősorban a veszprémi, valamint a szabadkai és a kalocsai egyházmegye növendékpapságából. Ennek a sokszínűségnek köszönhetően számtalan emberi kapcsolatom alakult ki, melyekért nem győzök eléggé hálás lenni Istennek.

Az itt eltöltött három és fél év vége felé 2017. december 26-án Isten kegyelméből Kalocsán diakónussá, majd a kánoni kor elérése után, huszonnégy éves koromban pappá szentelődhettem. Első állomáshelyem Jánoshalma volt, majd 2020. augusztus 1-jétől Érsek Úr áthelyezett a kiskunhalasi Főplébániára kápláni beosztásban, valamint megbízott a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Technikum lelki-vezetésével. Kérem a Kedves Testvérek imádságait, hogy az itt eltöltött szolgálatom gyümölcsöző legyen egyházközségünk számára.