Orgona története
A Kiskunhalas Alsóvárosi Főplébánia egykori orgonájának története
A templom felépítése (1769-70) után 1771-ben az első használt orgonát a félegyházi Egyházközségtől vette az akkori plébánia. Fél évszázadon át szolgált a használtan vett orgona. Frőhlich Mihály plébános úr szorgalmazása nyomán, mint kegyúr 1822-ben elhatározta, hogy a kistormási orgonaépítővel, Mertz Ádámmal új orgonát építtet.
1823-ban Mertz Ádám készítette a mechanikus 12 regiszteres orgonát. Az egy manuálos játszóasztalt, valamint a fő orgonaházat szintén Mertz mester készítette. A Karzatba épített pozitív szekrény stílusa eltér a fő orgonaháztól. Dr. Szigeti Kilián pannonhalmai bencés orgonatörténész atya szerint feltételezhetjük, hogy Mertz mester felhasználta a félegyházi orgona szekrényzetét.
1881-ben Bakos Károly (Cegléd) orgonaépítő mester bővítette az orgonát, a játszóasztalt kettő manuálossá építette.
1930-ban Geyer József Zeneakadémiai tanár mechanikus orgona helyett 3 manuálos, 12 regiszteres új orgonát tervezett.
1931-ben Angster József és Fia Orgonagyár (Pécs, opus 1084) a tervek alapján a régi orgonaházba építette be az új orgonát. Mindkét szekrényt bővítették hátrafelé, a pozitív szekrényt két oldalt is. A homlokzatba horganysípokat szereltek fel.
1939-ben az orgonát Angster József és Fia Orgonagyár javította.
1980-tól Bordács István (Gyömrő) orgonaépítő mester tartja karban az orgonát. Folyamatos jó karbantartás miatt 1931 és 2010 között nagyobb felújítást nem kellett végezni az orgonán.
2010. augusztus 23. napon az 1931-ben épült Angster orgona lebontásra került. A bontást munkatársaival együtt Varga László taksonyi orgonaépítő mester végezte.
A jelenlegi, budaörsi Római Katolikus Egyházközségtől vásárolt RIEGER orgona és elődjeinek története
A budaörsi orgona eredeti helye Budapest Szent Erzsébet apácák templomában volt. E templom orgonáját minden bizonnyal Videmon testvér vezette csoport készítette mechanikus csúszkaláda rendszerben.
1743. Pünkösdjén szólalt meg először ez a 27 regiszteres, kétmanuálos csodálatos barokk orgona. Ez az orgona eredeti helyén működött több mint 150 évig, amikor is a templom vezetősége a Rieger Testvérek Orgonagyártól rendelt meg egy új kétmanuálos, 25 regiszteres orgonát, amely mechanikus kúpláda szerkezetben készült és ma is kiválóan működik. A Videmon testvérek által épített 27 regiszteres két manuálos régi orgonát 1898-ban a budaőrsi Rómia Katolikus templomnak ajándékozták.
Budaörsön levő barokk orgonát többször átépítették. Először 1933-ban a Rieger Orgonagyár pneumatikus kúpláda rendszerben és kétmanuálos 29 regiszteres nagyságban. (az orgona opuszszáma 2589 volt) . A barokk orgonaházon kisebb-nagyobb alakításokat végeztek.
A következő nagyobb átalakítást 1990-es években Paulusz Frigyes orgonaműhelye végezte, amikor 4 nyelvjátékot (a 29 regiszter számon belül) és elektromos traktúrát kapott az orgona, összhangban a kettő manuálos játszóasztallal.
A jelenlegi orgona története
Kiskunhalasra az Alsóvárosi Római Katolikus Főplébánia Szent Péter és Szent Pál templomába az 1933-ban a Rieger Orgonagyár által épített, orgona került.
A bontást és a tárolást 2009 nyarán Varga László taksonyi orgonaépítő mester végezte. Az orgonaház teljes egészében Budaörsön maradt, mert ebbe építik be az új orgonájukat.
Plébániánk Gazdasági Bizottsága 2009 őszén döntött a megvásárolt orgona felépítéséről, a szerződés előkészítéséről.
2010. márc. 9-én Dr. Finta József érseki helynök, plébánosunk aláírta az orgonaépítésről szóló szerződést a VARGA Orognaépítő Kft ügyvezetőjével Varga László orgonaépítő mesterrel.
2010. november 20-án Krisztus Király Ünnepének szombatján délután 4 órakor Dr. Bábel Balázs Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegye érseke felszentelte az orgonát. A szentmise alatt templomunk és a Szent József Katolikus Iskola egyesített énekkara énekelt. Vezényelt Kovács Mihály kántor-karnagy.
Kántorok névsora
l. Ismeretlen 1769-1771
2. Iskolai Lukács 1772
3. Szabó Mihály 1773
4. Greguss András 1776
5. Várnai István 1776
6. Török György 1777
7. Rádóczi Márton 1780-1784
8. Petzik József 1791-1793
9. Galambos János 1803
10. Szabó Pál 1809
11. Kelemen János 1825
12. Szöllősy János 1832-1875
13. Gramantik Pál 1875-1876
14. Pipis Sándor 1876-1883
15. Király Gy. István 1883-1886
16. Pintér Miklós 1888-1891
17. Skultéti Bertalan 1891-1910
18. Hajósi István 1911-1919
19. Hangodi István 1920-1950
20. Hangodi László 1950- 1952
21. Ács János 1952-1957
22. Szemerédi László 1957-1958
23. Kemenes Ottó 1958-1976
24. Bata Gyula 1976
25. Béres László 1976
26. Fonyódi József 1976-1978
27. Dr. Czár György Imre 1978-1999
28. Vass Gábor 1999-2000
29. Dr. Czár György Imre 2000-2003
30. Kovács Mihály 2003-